És most? - érdeklődött a telekinista.
Nem tudom. - válaszolt őszintén a sárkány.
Nem tudod? Milyen válasz ez? - hőbörgött a villámok istene.
Hiteles. Fogalmam sincs innen hogyan tovább. - vallotta meg egy sziklán ülve stresszesen.
Más szóval elválasztottál minket a társainktól és itt kell megposhadnunk egy másik világban, mert te azt sem tudod mit csinálsz. Hát ez egyszerűen remek. Csodálatos. Van még valami? - kelt ki magából villámokat szórva Chen.
Nyugodj le JongDae, ő csak azt tette amit a legjobbnak látott. A fa és a világ érdekében ezt kellett tennünk. - csitítgatta a feldúlt vihart a jég herceg.
Amit a legjobbnak és ezt kellett tennünk?! Persze, mert ott maradni és küzdeni nem lett volna jobb. Legyőzni azonnal vagy akár már csírájában elfojtani. Nem. Nekünk menekülnünk kell és a legbecsesebb dolgot amin az élet múlik ketté szelni és elbújtatni. Elbasztuk. Már az elején. És ezért csakis te és a kis vízzel bohóckodó társad a hibás. - fordult vissza Krishez. -Hogy tervezed ezt megoldani, hah? Hogy? Ha akkor nem "tudtunk" szembeszállni vele, akkor most mitől fogunk tudni? He? Na mi van nagy okos, elvitte a cica a nyelved? - mondta és csak mondta.
Jó, most már fejezd be, Chen! - fogta meg XiuMin a dühöngő fenevadat.
Tudtam. Csak a szád nagy. De erre már nem tudsz mit mondani, mi? - kóstolgatta.
Állj le! - utasították a többiek is, de ő csak azért sem hagyta abba.
Csak azért nem szólalsz meg, mert tudod, hogy hibáztál és tudod jól, hogy hazudtál a kis félnótásnak, mert soha többé nem fogjuk látni őket. Maximum a halál torkában, mikor a Vörös Erő szeme megtalálja a fa mindkét darabját. - vágta hozzá, mire a sárkány lángra kapott.
Mégis, hogy a szarba képzeled, hogy ezt mind a fejemhez vágod?! Tudod te hány álmatlan éjszakám volt, csak amiatt, mert fogalmam sem volt mit kéne tennünk, ha egyszer eljön ez a nap? Tudod te milyen nehéz volt meghozni ezt a döntést? Lehet, hogy te nem vagy tudatában, de mi JoonMyun-al igenis megpróbáltuk megállítani a fa elszáradását több féle módon is. De rá kellett jönnünk, hogy ezt nem lehet így megoldani. Valami jobb megoldás kell és amíg ezt nem találtuk meg addig muszáj megvédenünk a fát valahogyan. Miután pedig a fa két darabja más-más helyekre került, tudtam nem hagyhatjuk egyedül. Mi jogon szólsz le engem? Szerinted nekem nem fájt ott hagyni őket? Szerinted nekem nem szúrt a mellkasom mikor azt mondtam neki, hogy "Egy nap újra találkozunk"? Igen. Valóban nem tudom mikor jön el az a nap és valóban lehetséges, hogy sohasem fog bekövetkezni, de én csak próbálom tartani a lelket mindenkiben. Nem vagyok magabiztos és nem látok a jövőbe sem. Én csak szerettelek volna a fa és az élet mellett titeket is megvédeni. Kötelességemnek érzem. Amikor eljöttünk felelősséget vállaltam értetek és mindent meg szeretnék tenni annak érdekében, hogy az én bizonytalanságomból ti semmit se érezzetek. De ez nem megy mindig. Legjobb tapasztalatom alapján cselekedtem eddig és ezután is ezt fogom tenni. Ehhez viszont szükségem van arra, hogy ne a szememre vessétek a dolgokat és ellenem forduljatok, hanem próbáljatok meg bízni bennem. Ha végül kudarcot vallanék vállalom a halállal járó büntetést is értetek. Ez így megfelel, Chen? - nézett komoly tekintettel a kisebb szemeibe, de úgy, hogy az azonnal lefagyott tőle.
Ahogy gondoltam. - ejtette el hűvösen, s elsétált a viharos srác mellett. Mire az megfordult.
Ugye tudod, hogy a semmi közepén vagyunk? Hova akarsz menni...vezér? - szórta a szavakat, mint fellegek az esőt. A mondat végére a magasabb megtorpant.
Bocsáss meg, hogy lehordtalak és kétségbe vontalak. Csupán kicsit túl feszült lettem most, hogy külön lettünk választva és nem tudhatjuk mikor látjuk viszont egymást újra. Én bízom benned és ígérem többször nem vonom kétségbe a vezetésed. Azok után amiket mondtál. - sétált a távolban álló mellé és tette vállára kezét, míg az felé fordította fejét. - Csak aztán ne hazudj. - vigyorgott rá.
Nyugodj meg. Nem fogok. - mosolygott vissza az imént elismert vezér és a többiek felé fordult.
Készen álltok a harcra az életért és a társainkért? - kiáltott, s tette középre kezét.
Igen is! - ordították együtt, s ők is követték a vezér cselekedetét.
*Párhuzam a két világban.*
We are One! Fighting EXO!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése